Translate

2014. szeptember 13., szombat

It Never Ends. II.

Sziasztok! :)
Már ma meg írom a 2. részt is.
Remélem eddig tetszett.

"Majd felsegítettem........"

-Mellesleg a nevem Oliver Sykes.
-Tudom. mosolyogtam rá.
-Tényleg? Azt hittem nem ismersz.
-Téged mindenki ismer.
-Hát nem hiszem, hogy mindenki. mosolygott ő is.
-(T/N) gyere már!-kiáltott Tom.
- Jól van már megyek-ordítottam vissza.
- Hát akkor szia!
-szia!
Elköszöntünk egymástól, és én elindultam a turnébusz felé. Majd beszálltam.
-Hát ez meg mi volt?-kérdezte James.
-Mi?
- Hát az ott kint. Mosolygott rám sunyin.
- Ja. Az semmi, csak beszélgettünk.
- De hát oda rohantál.- mondta Tom.
- Ja, azt ne értsétek félre az azért volt, mert neki ment a busznak.
-Mi? Hát te most biztos kamuzol.
-Nem, nem kamuzok, tényleg neki ment. Röhögtem el magam.
-Hát ahogy gondolod. De szerintem jobb lenne elmenni aludni, mert holnap korán kelünk.
- Oké, Jó Éjt srácok.

Oli szemszöge:
Hát az én részemről elég gáz volt a szitu.
-Mit csináltok srácok?
- Szerintünk majd elmegyünk sörözni valahova. Te nem jössz?
- Nem hiszem.
- Ahogy akarod, nekünk mind1.
-Jól van akkor sziasztok.
Majd a srácok elmentek, így egyedül maradtam. Letusoltam, és bemásztam az ágyba. Végig a lányon járt az eszem. Csodálatosnak tartottam. Majd azon gondolkodtam, hogy alszik-e már vagy nem.
Így arra gondoltam át megyek hozzájuk kicsit ismerkedni. Kopogtattam a buszajtón. Az egyik srác nyitotta ki.
-Hello!
-Szia!
-Miért jöttél?
- Csak arra gondoltam átjövök, megismerkedni.
-Oké, gyere be.
A lány és a zenekar egyik tagja PlayStation-nel játszott. A többi meg beszélgetett, és telefonozott.

(T/N) szemszöge:
Ray-el PlayStation-ünk, amikor valaki megbökte a hátam. Tom volt az, hirtelen felkaptam a fejem, és láttam mögötte Olit. Lekaptam a fülest a fejemről, és kérdően néztem Tomra, aki csak ennyit válaszolt.
-Azt mondta ismerkedni akar át jönni.
Majd felálltam, és oda mentem hozzá. Hát nem voltam valami szépen kiöltözve, mert volt rajtam egy nagy póló, egy rövidnadrág.
-Szia!
-Szia!
-Hogy-hogy át jöttél?
-Csak meg akartam ismerni az előzenekarunkat.
-Oh. Oké. Hát tök hülyén nézhettem ki.
- Miért is? mosolygott.
-Hát mert mint egy őrül ordibálok mikor PS-ezek.
-Szerintem tök aranyos volt.
-Ja persze mint egy idegbeteg.
Nevettük el magunkat. Majd a többiek is elkezdtek beszélgetni, és nagyon elszaladt az idő.
- (T/N) tényleg azért szaladt oda hozzád, mert neki mentél a busznak? kérdezte Ray, de úgy, hogy majd kipukkant a nevetéstől.
- Hé! súgtam oda neki.
-Igen azért. nevetett Oli is.
-Mi van?? kérdezte Ray, tőle, de hangosan.
-Semmi. mondtam majd összehúztam magam.
-Hát az cink. mondta James.
-Miért? kérdezte Oli.
-Hát mert azt hittük azért szalad oda hozzád...
De én befogtam a száját, és felálltam, majd kilökdöstem Olit a buszból, avval az indokkal, hogy késő van és álmos vagyok.
-Jól van akkor Jó éjt.
-Neked is. mondtam majd becsuktam a busz ajtaját.
-Te meg mit képzelsz? mordultam rá Jamesre
-Csak viccelek.
-Hát ez akkor sem volt jó vicc. Jó éjt. mondtam dühösen, és elmentem aludni.
Majd mindenki elment aludni.


Oli szm.:
Sejtem mit akart monda James, és ennek örülnék is. De elég furán reagált erre (T/N). Szívem szerint még maradtam volna beszélgetni. Majd mikor beszálltam a mi buszunkba, akkor már otthon voltak a srácok.
-Te meg hol jártál?
-A másik bandánál.
-Mit kerestél te ott?
-Hát ismerkedek.
-Vagy csak a csaj tetszik. Nevették el magukat.
Tudták, hogy tetszik nekem a csaj, az a baj már nagyon jól ismernek.
-Szerintem hanyagoljuk ezt a témát. Jó éjt skacok.
-Jó éjt neked is szerelmes. gúnyolódtak.
-Hahaha nagyon viccesek vagytok.
Majd bebújtam az ágyamba és elaludtam.

***

Reggel:
Felkeltem, és elindultunk Amsterdam-ba. Mikor oda értünk mind2 banda kipakolta a cuccait, és mikor én kiszálltam a mi buszunkból, akkor lépett ki az ő buszukból (T/N) is, de nem figyelt rám, mert beszélt ott valakinek. Hát én segítettem a többieknek kipakolni. Mikor vittem a dobhoz a felszereléseket, nem láttam nagyon tőle, így pont fellöktem (T/N). Gyorsan leraktam a cuccot, és segítettem neki.
-Uh Bocsi, sajnálom.
-Semmi baj. mondta és nevetett amit nem nagyon értettem.
-Most min nevetsz?
-Azon, hogy tegnap meg te jártál így.
Majd szóltak nekem, hogy siessek bevinni a cuccot, így elköszöntem, és ott hagytam.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése